Hogyan válasszunk halradart?

 

Ebben a rövid tájékoztatóban azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik halradar vásárlás előtt állnak, hogy igényeiknek a leginkább megfelelő halradart tudják kiválasztani.

A halradar vásárlása során öt szempontot ajánlatos figyelembe venni: a jeladó típusát és teljesítményét, a mélységmérő képességét, valamint a kijelző méretét és felbontását. Lássuk akkor ezeket a tényezőket részletesen.

1.    A jeladó látószöge

A halradarokat általában két típusú jeladóval látják el: vannak az egy sugaras és a két sugaras frekvenciájú (más szóval látószögű) jeladók. Az egy sugaras jeladók általában szűk látószöggel rendelkeznek (15-30°-os nyílásszögűek), amely inkább mélyvízi használatra teszi őket alkalmassá. A sekély vízben ugyanis egy szűk látószögű jeladó túlságosan kis területet fed le, ezért kevés adatot közöl számunkra. A két sugaras jeladók fő tulajdonsága, hogy a jeladó két nyílásszögben tudja pásztázni a víz alatti világot. Általában az egyik sugár kisebb, a másik sugár pedig nagyobb (90-120°-os) nyílásszöggel rendelkezik. A nagy nyílásszög leginkább sekély vizekre ajánlott, mivel az alacsony vízmélységen csak a nagy látószögű jeladó tud megfelelő területet lefedni. A nagy látószögű (120°-os) jeladókat tíz-tízenöt méteres vízmélységig ajánlott használni, mert nagyobb vízmélységnél már akkora területet fednek le, hogy az adatok pontatlanná válhatnak. A hazai vizeken való használatra a közepes látószögű, 60°-os jeladók a legalkalmasabbak.

 

2.    A jeladó teljesítménye/erőssége

A halradarok árát nagyban befolyásolja a jeladó erőssége. Nem véletlenül, ugyanis a jeladó teljesítménye határozza meg azt, hogy a víz alatti világot milyen részletességgel képes megjeleníteni a képernyő. Egy erős teljesítményű jeladó könnyedén képes a részletes megjelenítésre, legyen szó halról vagy akár egy víz alatt található fáról. Egy gyenge erősségű jeladó például nem képes részleteiben megjeleníteni egy bedőlt fát, míg ugyanazt a fát egy nagy teljesítményű jeladó olyan részletességgel adja vissza, hogy a fa legapróbb ágai is láthatóak. Még sekély vízben is ajánlott erősebb teljesítményű jeladót használni, hogy használhatóbb képet kapjunk a víz alatti világról.

3.    A mélységmérési képesség

A halradarok különböző mélységig képesek a visszaverődő jelek fogadására. Ezért már a vásárlás előtt el kell döntenünk, hogy milyen vízmélységekben szeretnénk halradarunkat használni. Mivel a magyarországi vizeken kisebb a vízmélység, mint a tengereken, a halradarok nagy része tökéletesen megfelel a hazai vizeken való használatra. A halradarok általában száz méteres mélységig működnek, de vannak olyan halradarok, amelyek csak 30−40 méteres vízben használhatóak. Aki tengeren fogja halradarját használni, az járjon utána, hogy a felhasználási területén a tenger milyen vízmélységekkel bír. A halradarok megadott maximális vízmélység-mérése tiszta vízre vonatkozik. A sós és zavaros víz nagyjából 10 százalékkal csökkenti a jeladók jelkibocsátásának teljesítményét.

4.    A kijelző mérete

A halradarok által megjelenített adatokat egy kis monitoron követhetjük figyelemmel. A kijelző a halradarok egyik legfontosabb része, az árukat is leginkább a képernyő mérete befolyásolja. A kijelzőket többnyire két méretben gyártják: 9 és 12,7 cm-es képátlóval. Minél nagyobb a képernyő, annál drágább a halradar. A kis méretű képernyő is tökéletesen megjelenít mindent, de pár méter távolságból a kijelző adatait már nehezen lehet leolvasni. A nagy képernyő előnye, hogy jelentős távolságból és erős napsütésben is tökéletesen látható rajta minden adat.

5.    A kijelző felbontása (pixel-szám/képpont) és típusa

A kijelző felbontása határozza meg, hogy milyen tiszta és éles képet kapunk a halradar képernyőjén. Minél több képpontból áll a halradar kijelzője annál jobb és szebb képet kapunk. Egy gyenge felbontású halradar képernyőjén is megjelenik minden adat, csak nem annyira tetszetősen: egy halat például nem szép ívesen, hanem kicsit kockásabban jeleníti meg.

6. Fotóminőségű képalkotás

Az utóbbi pár évben sokat fejlődött a halradarok képalkotása. A hagyományos képalkotású készülékek mellett a piacon megjelentek a fotóminőségű képmegjelenítésre képes halradarok (Side Imaging, HDS, DSI) is. Ez utóbbiak a hagyományos modelleknél jobban látható, élvezetesebb, részletesebb képalkotásra képesek, a víz alatti világot valósághűen képezik le a halradar képernyőjén. Halmegjelenítési módjuk is eltér a hagyományos halradarokétól. A hagyományos halradarok ugyanis a halakat halsarló formájában vagy halszimbólummal jelzik, míg az új fotóminőségű készülékek a halakat valós megjelenítési formájukban ábrázolják. Amennyiben a hal nem úszik be teljesen a fotóminőségű halradar látószögébe, akkor a készülék pontként vagy vonalként ábrázolja a halat. Ha viszont teljesen a látómezőben tartózkodik, megfigyelhetjük a hal részleteit is. Emiatt a fotóminőségű képalkotás sokkal élvezhetőbb, tényleg úgy látjuk a mederfeneket, a növény- és állatvilágot, ahogyan az a valóságban hajónk alatt van. Mivel ez a típusú képalkotás egy teljesen új fejlesztés a halradarok piacán, ezek a halradar modellek jelentősen drágábbak hagyományos társaiknál.

 

A GPS-el beépített halradar

Ma már sok halradar modell rendelkezik beépített GPS rendszerrel. A GPS rendszer segítségével meghatározott pontokat vagy útvonalakat menthetünk el készülékünkbe. Az általunk elmentett adatok alapján könnyedén visszatalálunk a kikötőbe, illetve arra a partszakaszra, ahonnan indultuk, vagy például egy etetési pontra, ahova napokkal azelőtt etettünk be (így elkerülhetjük a hagyományos bója használatát). A GPS a megadott pontra 1-3 méteres pontossággal visz minket vissza. Nagy segítséget jelent rossz látási viszonyok között, például ha sűrű köd ereszkedett a vízre (ami a hajnali órákban rendszerint megtörténik). Ilyenkor a horgász az orráig sem lát, a GPS azonban zavartalanul működik tovább. A GPS másik fő előnye, hogy hajózási térképeket tölthetünk fel rá. Nagyon sok vízre készült már hajózási adatok egész sorát felvonultató hajózási térkép, amelynek köszönhetően biztonságosan hajózhatunk.

Színes vagy monokróm kijelző?

A monokróm kijelzővel rendelkező halradarok képe általában 16 árnyalatból áll, amelyek a fehértől a szürkén át a feketéig jelenítik meg az adatokat. Mivel a megjelenített árnyalatok száma alacsony, ezeknek a halradaroknak a képalkotása nem olyan nagyszerű, de ettől függetlenül tökéletesen használhatók. Hátulütőjük, hogy a monokróm kijelzővel rendelkező halradarok képe erős napfényben nehezen látható. Manapság már elterjedtebb a színes kijelzős halradar. A színes monitor a maga akár 65 ezer színes megjelenítésével szebb, részletesebb képet mutat. A színes képernyős halradarok nagy előnye, hogy kijelzéseik még erős napfénynél is jól láthatóak.

A horgászoknak a kis képernyővel rendelkező monokróm kijelzős halradarok is nagy segítséget nyújtanak. Tudásuk hasonló, mint a drága halradaroké, de a megjelenítésük egyszerűbb. Az olcsóbb készülékkel is tudunk halat keresni, vagy akadókat, gödröket felkutatni. Ajánlott azonban olyan gyártó termékét megvásárolni, amelynek van hazánkban képviselete, és megoldott készülék garanciális és garancián túli javítása.

blog comments powered by Disqus